A Capoeir�r�l A Capoeira r�vid t�rt�nete Mi a Capoeira? Ha azt halljuk: "Braz�lia", r�gt�n esz�nkbe �tlik: "h�t persze, foci, szamba, karnev�l". Ez �gy is van, de hi�nyzik m�g valami: a Capoeira. �vtizedek alatt lassan gy�r�z�tt a k�ztudatba, hogy a Capoeira is a brazil kult�ra szerves r�sz�t alkotja, de sok helyen - �gy Magyarorsz�gon is - hi�nyosak az emberek ismeretei e t�ren. Nektek, nek�nk sz�l a most k�vetkez� le�r�s a Capoeir�r�l, amit r�viden �s vel�sen sokan �gy pr�b�lnak megragadni: t�nc �s harc kever�ke. A Capoeira harcm�v�szet, gy�kerei Braz�li�ba ny�lnak. K�l�nb�z� kult�r�k zen�je, mozg�sform�ja, v�rm�rs�klete keveredik benne, az �vsz�zadok sor�n a t�rsadalmi-t�rt�nelmi v�ltoz�sokat k�vetve t�bb f�zison ment kereszt�l. A Capoeira els�sorban az �nkifejez�s legr�gibb form�ja, egy olyan kult�r��, amely mintegy 300 �ve l�tezik ebben a t�rs�gben, mindenf�le elnyom�snak ellen�llva. A Capoeira t�rt�nete, fejl�d�se szorosan �sszefon�dik a brazil n�p kialakul�s�nak t�rt�net�vel. Ez ut�bbi pedig els�sorban �gy jellemezhet�: ki �s milyen eszk�z�kkel gyakorolta elnyom� uralm�t a n�pess�g t�bbi r�sze f�l�tt, s az elnyomottak hogyan pr�b�ltak ez ellen v�dekezni, hogyan pr�b�lt�k szabads�gukat kiv�vni egy olyan korszakban, amikor megfosztott�k �ket minden jogukt�l, m�g saj�t testi erej�k �s k�szs�geik haszn�lat�nak jog�t�l is. Ez a k�l�nleges t�rsadalmi-gazdas�gi h�tt�r, f�szerezve az Afrik�b�l rabszolgak�nt behurcolt n�gerek saj�tos kult�r�j�val, l�trehozott egy szimbolikus ellen�ll�si form�t, vagyis a t�rzsi t�ncok gyakorl�s�t. A t�rzsi t�ncokat a brazil saj�toss�gokkal keverve kialakult a harc; a ny�lt harc betilt�sa k�vetkezm�nyek�nt kialakult a j�t�k szimul�ci�ja, �s mindezek - a t�nc, a harc, a j�t�k - utat adtak a vil�g egyik leg�sszetettebb sport�ga, a Capoeira kialakul�s�nak.

A t�rt�net A 16. sz�zadban az �jonnan felfedezett t�rs�g - Braz�lia - teljes gyarmatos�t�s�hoz a portug�loknak emberi munkaer�re volt sz�ks�ge, akiket cukorn�d-, gyapot-, k�v�- �s doh�ny�ltetv�nyeken dolgoztattak. Mivel a bennsz�l�tt indi�nok sem fizikailag, sem gondolkod�sm�djukat tekintve nem tettek eleget a gyarmatos�t�k elv�r�sainak, Braz�li�ba meg�rkeztek az els� afrikai rabszolgasz�ll�tm�nyok. A rabszolg�kat Nyugat-Afrik�b�l els�sorban a mai Angola ter�let�r�l hurcolt�k D�l-Amerik�ba. Ezek a n�ger rabszolg�k tekinthet�k bizonyos �rtelemben a Capoeira atyj�nak. Felmer�l a k�rd�s: Ezek szerint a Capoeira Afrik�b�l sz�rmazik? A behurcolt feket�k honos�tott�k meg Braz�li�ban, vagy val�j�ban ott sz�letett? Eme r�vidke �r�s v�g�re megkapj�tok a v�laszt, addig is gondolkodjunk el a k�vetkez�n: csak Braz�li�ba hurcoltak rabszolg�kat abban az id�ben? Mi�rt l�tezett �vsz�zadokon �t a Capoeira Braz�li�ban, �s mi�rt nem tal�lt�k nyom�t sem Afrik�ban, sem az �szak-amerikai fekete rabszolg�k k�r�ben? Maga a sz�, a "Capoeira" eredete, jelent�se is sok�ig vitatott volt. M�ra t�bb�-kev�sb� elfogadott, hogy a brazil �slakos tupi-guarani t�rzs nyelv�n "mato cortado-t", vagyis "alacsonyra v�gott f�ves ter�let"-et jelent� sz�b�l sz�rmazik. A sz� el�sz�r a 17. sz�zadban jelenik meg, a Palmares-i harcok idej�n.

Mi volt Palmares? (1.) A holland t�mad�sok idej�n - kihaszn�lva a gyarmatos�t� portug�lok erej�nek hanyatl�s�t �s az ezt k�vet� z�rzavart - rabszolg�k ezrei menek�ltek el az �ltetv�nyekr�l, kis auton�mi�kat, �n. Quilombus-okat l�trehozva. A Quilombusok k�z�l Palmares volt a legnagyobb hat�ssal Braz�li�ra akkort�jt. Palmares egy �n�ll� �llam volt az �llamban, a feket�k �llama, ahol afrikai dialektusok kever�k�t besz�lt�k; egy �nell�t� gazdas�gi egys�g, amely t�bb mint egy �vsz�zadon �t fenntartotta mag�t. T�rsadalmukba befogadtak �ld�z�tt feh�reket �s bennsz�l�tt indi�nokat is, �gy ez a t�bbnemzetis�g� rebellis �llam lassan el�rte a 30,000 f�s l�tsz�mot, ami Braz�lia akkori lakoss�g�nak k�zel 20 sz�zal�k�t jelentette. Palmarest k�t vezet� korm�nyozta: Ganga-Zumba, aki l�trehozta mag�t Palmarest, �s akit egy b�ket�rgyal�s sor�n a portug�lok csapd�ba csaltak �s meg�ltek; �s Zumbi, aki nem hitt a portug�lok b�k�l�si sz�nd�k�ban, �s a n�pess�g t�bbs�g�vel Palmaresben maradt. Zumbi (neve egy afrikai dialektusban azt jelenti: "a h�bor� ura") er�s k�zzel fogta a k�z�ss�get: harcosokat k�pzett bel�l�k, k�meket k�ld�tt a szomsz�dos telep�l�sekre, a dezert�r�kkel �s �rul�kkal k�m�letlen�l elb�nt. Macacot, Palmares f�v�ros�t val�di er�d�tm�nny� alak�totta, �s sikerrel szembesz�llt a portug�l t�mad�soknak. Zumbit t�bbek k�z�tt emiatt is halhatatlannak gondolt�k, �m 16 �ves folytonos harc ut�n, 1695-ben sz�m�ra is el�rkezett a v�g: a "harcok ur�t" egy bar�t csalta csapd�ba. Zumbi november 20-�n halt meg, err�l a napr�l a brazil fekete k�z�ss�g, valamint minden capoeirista m�ig minden �vben megeml�kezik. Palmares, illetve a t�bbi Quilombus lever�se ut�n az �jra rabszolgasorba k�nyszer�tett feket�k magukkal vitt�k az id�k�zben �talakult, harcosabb� v�lt Capoeir�t az �ltetv�nyekre. Vesz�lyess�ge miatt azonban uraik hat�rozottan betiltott�k eme harc gyakorl�s�t. Ekkor a Capoeira �jabb jelent�s v�ltoz�son esett �t: az�rt, hogy folytathass�k a Capoeira gyakorl�s�t, a feket�k a sz�ll�shely�k�n szabadid�ben (f�leg este, a napi munka ut�n) tartott �n. batucadakon, k�rben (innen a sz�: "roda") j�tszottak, a harcot megszel�d�tve, zen�vel, �nekkel k�s�rve, t�ncnak �lc�zva...

Mi volt Palmares? (2.) A Quilombusok �n�ll�sod�si mozgalm�nak lever�se ut�n a rabszolg�knak m�g 200 �vig v�rniuk kellett a szabads�gra. Ahogy azt a rod�kban sokszor elhangz� dal is mondja, "Princesa Isabel" adta meg a feket�knek a szabads�got, �m nem felebar�ti szeretetb�l, mint azt gondoln�nk. Braz�lia volt az utols� d�l-amerikai �llam, ahol hivatalosan elt�r�lt�k a rabszolgas�got - t�rt�nt ez 1888-ban -, akkor is csak az�rt, mert a k�zt�rsas�gi mozgalmak vesz�lyeztett�k a monarchi�t, s az �gy akarta a rabszolga-rendszerrel el�gedetlenked�k t�bor�t maga mell� �ll�tani. A rabszolgas�g elt�rl�s�vel a fekete n�pess�g semmif�le seg�ts�get nem kapott megv�ltozott �letk�r�lm�nyeik elfogad�s�hoz, annak jav�t�s�hoz. T�rsadalmi-gazdas�gi helyzet�k tov�bbra is nyomor�s�gos maradt, a portug�l monarchia kizs�km�nyoltjai maradtak. Sok felszabad�tott rabszolga v�ndorolt a nagyv�rosokba (Ri�ba, Recif�be, Salvador de Bah��ba, stb), ott keresve boldogul�sukat. Kezdetben a nagyv�rosokba v�ndorolt feket�k k�l�n negyedekben, �n. "maltak"-ban �ltek. �nnepekkor, pihen�napokon itt tal�lkoztak a v�ros capoeirist�i, a mindennapok probl�m�j�t, nyomor�s�gos helyzet�ket, a kil�t�stalans�got feledve �gy sz�rakoztak... Az id� m�l�s�val a harcosok, a capoeirist�k h�rneve nagyot n�tt, a feh�rek el�szeretettel haszn�lt�k �ket ak�r mint politikusok, fontos szem�lyis�gek test�reik�nt, ak�r t�rv�nytelens�gek elv�gz�s�re - �gy v�lt sok capoeirista b�rgyilkoss�, rabl�v�, felb�relt b�n�z�v�.

Mi volt Palmares? (3.) 1889-re, amikor kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got, a b�n�z�s - illetve a capoeirist�k rossz h�rneve - annyira elharap�dzott, hogy az akkori eln�k, Marechal Deodoro Fonseca az 1890-ben �ssze�ll�tott b�ntet�-t�rv�nyk�nyben kett�t�l hat h�napig terjed� fogs�gra �t�lte e "Capoeir�nak nevezett testi er�n �s �gyess�gen alapul� gyakorlatot" alkalmaz�kat. A Capoeira �jabb, �ld�z�tt f�zisa j� 40 �vig tartott. A 20. sz�zad elej�n Manoel Dos Reis Machado (Mestre Bimba) a Capoeir�t "Ginastica Regional Bahiana" n�ven megreform�lta, az utc�kr�l az edz�termekbe (academia) vitte, s a capoeirist�k t�bor�t szigor� szab�lyainak k�sz�nhet�en a munkan�lk�li fekete n�pess�g mellett az iskol�zott, munk�val rendelkez� feh�rek sz�m�ra is megnyitotta. 1937. j�lius 9-�n Mestre Bimba megkapta a hivatalos enged�lyt, miszerint ezt a komoly v�ltoztat�sokon �tment "gimnasztik�t" oktathatja, s tan�tv�nyai azt szabadon gyakorolhatj�k. A Capoeira liberaliz�l�sa ut�n ugr�sszer�en megn�tt annak n�pszer�s�ge, els�sorban - mint fent eml�tett�k -, a m�velt, anyagi b�zissal rendelkez�, t�rsadalmilag befoly�sosabb n�pess�g k�r�ben. Amikor a Capoeira t�rt�net�r�l besz�l�nk, fontos tiszt�zni egy dolgot: a Capoeira Braz�lia �szaknyugati r�sz�n, Halagaos �s Recife ter�let�n vetette meg el�sz�r a l�b�t, nem pedig Bahi�ban. A t�vhit onnan sz�rmazik, hogy a k�t illusztris mester, a Capoeira Angola, illetve a Capoeira Regional atyj�nak tekintett Vicente Ferreira Pastinha, ill. Mestre Bimba Bah��ban �ltek, ott tan�tottak, ott �lte renesz�nsz�t a 20. sz�zad elej�n a Capoeira.

(Forr�s: www.acdp.hu)